RazideÉrzem a növéshez kapcsolt csökkenést

Tegnap felavatták a Hotel Óbestert Debrecen belvárosában. Benne lelepleztek egy freskót, amin Kósa Lajos és sleppje található huszárköntösben megfestve. Hírösszefoglalót lásd itt. Ezen sokan felháborodtak, és forrnak az indulatok, hogy mekkora barnanyelvű a freskó megrendelője. Juditom felvetette a kérdést, hogy miért ez a nagy felháborodás. Ő is felháborodott persze, de annak fényében, hogy régen az egyházi és világi festők is rendre felpingáltatták magukat mindenféle építményekre, ez igazán nem nagy böszmeség. Ám hasonlítsuk össze a régi és az új vezetőket. Régen beleszülettek az emberek egy társadalmi státuszba, és ott ez megszokott viselkedés volt, senki nem hányta a szemükre. Ám a jóízlésnek is megvolt a határa, pl. Horthyt is leginkább a róla készült egyetlen normális festményről ismerjük, nem pingáltatta magát sehová. Ezzel szemben itt vannak nekünk a következő senkiháziak (hadd ne én jellemezzem őket):

Külföldi Viktor 2010.01.26. 09:33:38

ez a boros nevű jellegzetes figurája debrecen újgazdag elitjének. egyszerű, suksükölő pincérből először játékgépes kétkarú rablóvá, majd poltikusokat kézből etető (cívis)nagypolgárrá vált. (övé pl. a volt dohánygyár, ahol állami intézmény, a vámhivatal is székel – melyet boros magánútján, pénzért lehet megközelíteni. tegyék oda a parlamentet is talán.)
boros úr kiváló ízléséről bárki meggyőződhet, ha megtekinti simonyi úti villáját a kőoroszlános lépcsővel és a bölcsbagolyos homlokzattal.
jaj annak a kapitalizmusnak, melynek nagyvállalkozói játékgépes mucsai parasztokból szerveződnek (ld. csak debrecenben: szima (dvsc-tulajdonos), pocsai (fun taxi stb), tutor (liget lakópark, fórum) stb. a klasszikus kapitalizmusban a gazdasági elit társadalmi és kulturális értelemben is mintaként szolgált egykoron. debrecennek ezek jutottak.

Tehát amíg egy angol önként és dalolva felfesti a kocsma falára Vilmos herceget, a betérő vendégek csak a söröskorsót emelik néha rá, addig ennek a falképnek már a hírére is köpködnek az emberek. Mert taplókból lettek kizsákmányoló multimilliomosok. Egy ember saját erejéből nem hoz létre a semmiből ekkora vagyonokat, csakis a másokon történő élősködésből. A falra festett gerinctelen puhatestűek pedig kifejezetten azokból az erkölcsfogyatékos visszamaradottakból áll, akik olyan eszközöket használnak önnön anyagi gyarapodásukra, amiktől egy rendes, erkölcsös embernek felfordulna a gyomra. Elképzelni nem tudjuk, milyen sötét gondolatok kavarognak a fejükben, és ők sem tudják elképzelni, milyen nyomorúságot okoznak minden nap tetteikkel. Nem ebben a világban élnek, mint mi. Ezekből áll a város és az ország vezetése is. Mert a mostani képviseleti demokrácia nemhogy kivetné magukból ezeket, mint egy valós, részvételi demokrácia, hanem kifejezetten ezeket az embereket termeli ki, és az erkölcsösek hullanak ki.