Razide | írta ekkor: 2009. december 25. péntek | Címke:álom
Egy erdőben láttam meg az ismerős nagyorrú pofát. Egyedül volt, egy kormányőr sem volt körülötte, és senki más sem volt a környéken. Láthatóan nem vett észre, hátat fordított nekem. Lehet, hogy pössenteni készült? Ráordítottam, erre menekülni kezdett. Utánaeredtem, és amikor elég közel kerültem, leadtam felé pár lövést a gázpisztolyból, hogy megzavarjam a látását, és elbotoljon egy ágban. A lövések közt elgondolkoztam azon, hogy egy oldalra futó emberre rá kell célozni, vagy elé a gázsugárral. De bárhogy is csináltam, rövid üldözés után sikerült elérnem. Előkaptam a fekete sálamat, a nyaka köré tekertem, sótörésszerűen a hátamra kaptam a nyakánál fogva felhúzva, és addig szorítottam, amíg rugdosott. Közben emberek gyűltek körénk, és ujjongtak.
Fél öt volt, amikor felkeltem e kellemes álmomból, és utána nehezen aludtam vissza.
epyc on 
bachterman (25)
epyc (7)
Dr. Stein (5)
Ian (4)
charlie (3)
jíhihii! nightmare before christmas?
Ez tipikus példája annak, hogy a nulla önbecsüléssel rendelkező ember az álmába szövi bele azt, hogy mindenáron vágyik mások elismerésére, mert a való életben nem ért el semmit (legalábbis nem tart ott, mint szeretne), továbbá ezt az elismerést nem kapja meg a valóságban, és ennek érdekében nem riad vissza ilyen orbitális baromságoktól sem. És valami baromságot előbb-utóbb a való életben is elkövet. Ráférne az ilyen emberre egy kis önismeret tanulmányozás, hogy tudja, hol a helye, mit akar és mi áll az agressziója mögött.
Tehát a királyt megölni nem kell, félnetek jó lesz? Én máshová tenném a vesszőket. Bár tisztában vagyok vele, hogy egy bábu likvidálása még nem állítja meg a cionista gépezetet.
A próféta szólott Belőled…
Most elgondolkodtam rajta, mennyire nem kedvelheted ezt a trógert.
Boldog karácsonyt, hehe!
Nálam évtizedekre elvitte a “leggyűlöltebb politikai közszereplő” díjat Gyurcsányi, így szótlan utódára haragudni sem tudok, pedig Sukorót nem feledhetjük.